Utcák, házak, zsidók

Száz évvel ezelőtt a főváros mikrokozmoszként sűrítette magába a magyarországi zsidó életformák, kultúrák és világnézetek sokaságát. Milyen volt a zsidó Budapest a századfordulón és a 20. század első felében? tovább

A magyar Anne Frankok: Lilla és Éva

A holokauszt egyik legmegrendítőbb dokumentuma az a napló, amelyet egy Amszterdamban bujkáló német zsidó kislány, Anne Frank vezetett. Anne családja rejtekhelyén írt. A napló akkor szakadt meg, amikor Frankékat letartóztatták. Ugyanezekben a hónapokban két budapesti zsidó lány is hasonló megpróbáltatásokon ment keresztül. Mindkettőjük történetét első kézből, tőlük ismerjük. Ecséri Lilla és Weinmann Éva naplója is fen[...] tovább

Mit kaptunk a rómaiaktól? – zsidók a gazdaságban és kultúrában

„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan válaszolnak: a vízvezetéket, csatornázást, utat, öntözést, közegészségügyet, oktatást. Hasonlóan pórul járhatnak azok az antiszemiták, akik szerint a zsidók ártottak Magyarországnak, vagy a nemzeti kultúra és a tu[...] tovább

A budapesti kávéházak, mozik és mulatók hőskora

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias és távolról mutatós” – írta Ady Endre 1917–ben. A költő persze túlzott, de az kétségtelen, hogy a fővárosi kávéházak és vendéglők nagy részét zsidó vállalkozók üzemeltették. Ők nyitották meg az első mozikat, nélkülü[...] tovább