Tiszaeszlár: vér, vád, per

1882. április 1-jén az északkelet-magyarországi Tiszaeszláron eltűnt egy tizennégy éves keresztény szolgálólány, Solymosi Eszter. A falusi pletyka hamar a helyi zsidókat vádolta meg a gyilkossággal. A kislány tragédiája, az országban növekvő zsidóellenesség, valamint néhány politikus karriervágya hamarosan felforgatta az egész országot. tovább

Utcák, házak, zsidók

Száz évvel ezelőtt a főváros mikrokozmoszként sűrítette magába a magyarországi zsidó életformák, kultúrák és világnézetek sokaságát. Milyen volt a zsidó Budapest a századfordulón és a 20. század első felében? tovább

A párbajozó zsidó bankár: Wahrmann Mór

1882 nyarán egy párbaj híre tartotta lázban Budapestet. Wahrmann Mór, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és az antiszemita Istóczy Győző összeszólalkozott a Parlamentben. Később Istóczy megütötte Wahrmannt. Mindez vért kívánt: a segédek rögzítették a feltételeket és kitűzték a párbaj időpontját. Persze több volt ez, mint politikusok tettlegességig fakadó vitája. Istóczy, a radikális zsidógyűlölők profétája[...] tovább

A budapesti kávéházak, mozik és mulatók hőskora

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias és távolról mutatós” – írta Ady Endre 1917–ben. A költő persze túlzott, de az kétségtelen, hogy a fővárosi kávéházak és vendéglők nagy részét zsidó vállalkozók üzemeltették. Ők nyitották meg az első mozikat, nélkülü[...] tovább