Budapest Magyarország kulturális, politikai, gazdasági központja. Fénykorát a 19-20. század fordulóján élte. Ekkor – történetében először és mindeddig utoljára – felvette a versenyt az európai metropoliszokkal. Ebben az időben épült ki az a városkép, amelyre lakói ma is büszkék. A korszak Budapestje soknyelvű, -kultúrájú, és -nemzetiségű volt, dinamikusan és folyamatosan növekedett. A robbanásszerű fejlődést többek között éppen a modernizálódással együtt járó magyarosodás fűtötte.
A századforduló Budapestje tehát keresztények és zsidók, magyarok, osztrákok, németek, románok, szlovákok és délszlávok közös műve volt. Így természetesen nem csak a zsidók álltak a sikertörténet mögött, de a város nélkülük biztos nem lett volna az, ami. Nem csupán a modern városi élet kialakításában (sajtó, magas- és tömegkultúra, sport, szórakozás) játszottak meghatározó szerepet, hanem – befektetőként, megbízóként, építészként és kivitelezőként – Budapest épített arculatát is döntő mértékben befolyásolták. A térkép a pesti világörökségi övezetben és környékén mutat erre néhány példát. A lista messze nem teljes, de érzékelteti, mit vesztett volna főváros zsidók nélkül.
