Temetkezési egylet jegyzőkönyve

A 18. században kiépülő magyarországi zsidó községek számtalan jóléti intézményt tartottak fenn. A hevra kadisák (szent egyletek) elsődleges feladata a halottak rituális eltemetése és a temetők fenntartása volt. A temetkezések költségeit és a betegek, árvák, özvegyek segélyezését a közösség valamennyi tagjától begyűjtött adományokból, az ún. cedákából fedezték. A hevra kadisák a helyi alapszabályokat, a tagok névlistáit és a könyvelést általában díszesen kimunkált jegyzőkönyvben, görög eredetű héber szóval pinkászban vezették. A jánoshalmi hevra jegyzőkönyvének címlapja a 18–19. századi héber könyvek jellegzetes kapuzatos díszítésével készült. A középső mezőben olvasható a jegyzőkönyv címe. A címlap alsó harmadának festett jelenetén láthatjuk, hogy a hevra kadisa tagjai vállukon viszik a halottat a temetőbe, előttük imatáblát tartó férfi. Az ábrázolás arra a gyakorlatra emlékeztet, amikor koporsó nélkül, egyszerű deszkára fektetve temették el a halottakat. A modernizálódó államok közegészségügyi rendszabályai később ezt megtiltották.