Győr

-A győri közösség temploma az ország második legnagyobb neológ zsinagógája volt
-A győri zsidóság alig 11-17 százaléka élte túl a holokausztot
-A megfogyatkozott közösség már nem tudta fenntartani a templomot, amely évtizedekig pusztult
-A 2006-os felújítás után az épületet ma a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum használja, kezeli.
http://www.youtube.com/watch?v=zHlC-W5w69M

A győri templom

A győri templom

A győri püspök birtokán 1791–ben alakult meg a helyi hitközség. Nem sokkal később felépítették a csavart oszlopokkal díszített, barokk stílusú győrszigeti zsinagógát, amely azonban hamarosan kicsinek bizonyult. 1868–1870 között Benkó Károly budai építész tervei alapján emelték a ma is álló zsinagógát. Az új épület kupolával fedett csarnoka nyolcszögletes alaprajzú, melynek négy oldalához tömzsi, gömbsisakos torony illeszkedik. A belső tér keleti oldalán található a kék oszlopokkal és lapos kupolával díszített tóraszekrény. A templomot látogató nők imahelyei a nyolcszögletű tér hét oldalán körbefutva, két emelet magasságban kaptak helyet. A zsinagóga belső díszítése ugyan az építés időszakában divatos historizáló mintákat követi, viszont a 19. század második felének modern, vasszerkezetes építésmódját alkalmazza. A mintegy 4500 fős győri zsidóság alig 11-17 százaléka (500-800 ember) élte túl a holokausztot. A zsinagóga világháborús sérüléseit ugyan többé–kevésbé helyreállították, de a megfogyatkozott létszámú közösség nem tudta fenntartani az épületet. A nyolcvanas években bútorraktárnak használták, majd a rendszerváltás után kulturális rendezvények, alternatív művészeti programok helyszíne lett. Végül 2006–ban sor került a műemléki helyreállításra. A zsinagógát ma a Széchényi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum használja, kezeli.