Száz évvel ezelőtt a főváros mikrokozmoszként sűrítette magába a magyarországi zsidó életformák, kultúrák és világnézetek sokaságát. Milyen volt a zsidó Budapest a századfordulón és a 20. század első felében? ...

„Olázatos szolgája, scholem alechem, Herr vün Fuchs” – köszöntötte a kántor a hitközségi elnököt a Szégyen! Gyalázat! című bohózatban, amely a pesti zsidónegyed egyik színházában futott 1912-ben. A magyar-héber-jiddis ...

...  Életmódváltás A neológia és az ortodoxia között nem csak vallási, hanem a modernizációhoz való viszonyból fakadó, életmódbeli különbség is volt. A neológ családokban általában kevesebb gyermek született ...

... frakciójuk maradt az ülésteremben. A kongresszus így a neológia győzelmét és a reformhitközségek országos szövetségének megalakulását hozta. Az ortodoxia azonban végsőkig elszánt volt. Meglepően modern ...

A második világháborúig Budapesten élt a világ hatodik legnagyobb zsidó közössége. Az antiszemiták által Judapestnek csúfolt főváros múltja elválaszthatatlan a magyar zsidóktól. Buda Az 1873-ban ...

Túlélt több merényletet és negyedszázadon keresztül volt Terézváros „örökös” parlamenti képviselője. Egyszerre volt a budapesti kispolgárság szószólója, egy modern politikai párt megalapítója és Magyarország ...

1882 nyarán egy párbaj híre tartotta lázban Budapestet. Wahrmann Mór, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és az antiszemita Istóczy Győző összeszólalkozott a Parlamentben. Később Istóczy megütötte ...

A neológ vezetők 5000 forint jutalmat tűznek ki a tiszaeszlári eset nyomravezetőjének

A neológ vezetés felhívása a hitközségekhez a Tiszaeszlárral kapcsolatos helyes viselkedésről

Az 1869-69-es kongresszus határozatai. Az elfogadott dokumentum a konferencia neológ többségének álláspontját tükrözi.

Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi. Anyanyelve a német és a cseh volt, de nagykanizsai évei alatt tökéletesen megtanult magyarul. A zsidók magyarosodását nagyon fontosnak tartotta, ezért az elsők között ...

A kismartoni és a pápai jesívák után a breslaui rabbiképzőben tanult, majd az egyetemen bölcsész-doktorátust szerzett. 1866-tól pesti rabbi, ő vezette be a Dohány utcai zsinagógában a magyar nyelvű prédikációkat. ...

Löw Lipót fia, szegedi rabbiként utóda. Ő építtette a szegedi zsinagógát, amelyben maga tervezte az ablakmintákat és a falfestéseket. Tudományos munkássága Európa-szerte ismertté tette. Csaknem 300 nyomtatásban ...

A budapesti Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben tanult, 1892-ben avatták bölcsészdoktorrá, majd 1894-ben rabbivá. Kassán, Lugoson, majd Pesten, a Dohány utcában lett rabbi. A művelt neológ vallási ...

Neológ rabbi, a budapesti Ferenc József Rabbiképző intézetben és Breslauban tanult. 1892-től szombathelyi, 1909-től nyíregyházi főrabbi. Az Országos Rabbiegyesület és a Rabbiképző egyik vezetője. Legismertebb ...

Neológ rabbi, nyelvész, irodalomtörténész. 1938-ban avatták rabbivá, 1941-től 1944-ig a dunaföldvári hitközség vallási vezetője. 1950-től haláláig a Rabbiképző Intézet igazgatója. Történeti, művelődés- ...