A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr ...

... kávéházban állították fel. Az új médium iránti lelkesedést jól jelzi, hogy a budapesti mozik kilencven százalékát zsidók üzemeltették. A korai filmszínházak közül Ungerleider Mór és Neumann József Velence ...

"Az ellenség bejött a városba, az utcákon és tereken tombol, és betör a házainkba, elvesztünk, mindnyájan elvesztünk!”. Az egyik túlélő, Schulhof Izsák szerint így kiáltoztak a budai zsidók, amikor a keresztény ...

... Berlinből nem Budapestre, hanem Bécs érintésével Angliába menekült. A későbbi Nobel-díjas atomfizikus, Wigner Jenő éppúgy nem tért haza, mint a számítógép egyik atyjának tekintett Neumann János sem. Akik ...

Túlélt több merényletet és negyedszázadon keresztül volt Terézváros „örökös” parlamenti képviselője. Egyszerre volt a budapesti kispolgárság szószólója, egy modern politikai párt megalapítója és Magyarország ...

Egy júniusi hajnalon, 1526-ban, a budai zsidó negyed védői már nem tudták tovább tartani állásaikat. A városi csőcselék, amely órák óta ostromolta őket, most benyomult és törve-zúzva végigrabolta a házakat. ...

Nobel-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója. 1944-ben megszökött a deportálás elől és egy jezsuita szerzetesnél bujdosott. A kommunista hatalomátvétel után ...

világhírű matematikus, a számítógép elméleti alapjainak egyik kidolgozója.

orvos, a magyarországi szemészet első jelentős képviselője, Arany János kezelőorvosa. A Pesti Izraelita Hitközség és az 1868-69-es izraelita kongresszus elnöke.

gyáros, fűszermalom-tulajdonos, a pirospaprikájával híressé vált Kotányi fűszergyár megalapítója.