A zsidó vallás és hagyomány szigorúan szabályozza a hívő mindennapjait. Meghatározza életformáját és időbeosztását, étkezési és öltözködési szokásait, valamint a többségi társadalommal fenntartott kapcsolatait ...

Európa legnagyobb zsinagógáját, a budapesti Dohány utcai templomot 1859-ben avatták fel. A pesti közösség még 1845-ben döntötte el, hogy az új templom a modern, nyugati liturgiát fogja követni. Ekkor a ...

A zsidó vallásos élet kerete mindig és mindenhol a közösség, a kehila volt: az ukrajnai stetlek sáros utcáitól a New York-i sugárutakig, az itáliai gettóktól a marokkói mahallékig, az európai metropoliszok ...

... Nobel-díjas fizikus, a holográfia atyja, Bíró László, a golyóstoll feltalálója és Teller Ede, a hidrogénbomba megalkotója. A Bajza utcában Spitz Leóként született Szilárd Leó 1919-ben hagyta el az országot. ...

1882 nyarán egy párbaj híre tartotta lázban Budapestet. Wahrmann Mór, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és az antiszemita Istóczy Győző összeszólalkozott a Parlamentben. Később Istóczy megütötte ...

világhírű fizikus, Einstein munkatársa. A zsidóüldözés elől Angliába, majd az USA-ba menekült, ahol részt vett az első atomreaktor megalkotásában és a hidrogénbomba létrehozásában. A második világháború ...